Sabiha Gokcen

Sabiha Gökçen, aki Ășgy szerzett pilĂłtakĂ©pzĂ©st, hogy Mustafa Kemal AtatĂŒrknek, a Török KöztĂĄrsasĂĄg megalapĂ­tĂłjĂĄnak Ă©s a nƑk irĂĄnti Ă©rtĂ©knek köszönhetƑen a tengerentĂșlra kĂŒldtĂ©k, a vilĂĄg Ă©s TörökorszĂĄg elsƑ nƑi vadĂĄszpilĂłtĂĄja lett. 12 Ă©vesen AtatĂŒrk örökbe fogadta. Ăme Sabiha Gökçen Ă©letrajza


Sabiha Gökçen nevĂ©t szĂĄmos iskola, utca, Ășt Ă©s egyetem kapta szerte az orszĂĄgban, miutĂĄn több mint 8000 ĂłrĂĄt repĂŒlt Ă©s 32 kĂŒlönbözƑ katonai mƱveletben vett rĂ©szt repĂŒlƑpĂĄlyafutĂĄsa sorĂĄn. A Sabiha Gökçen nevĂ©t Isztambul mĂĄsodik repĂŒlƑterĂ©rƑl kapta, amely 2001-ben nyĂ­lt meg.

Sabiha Gokcen

SABIHA GÖKÇEN ÉLETTÖRTÉNETE

Sabiha Gökçen 1913. mĂĄrcius 22-Ă©n szĂŒletett BursĂĄban, Hafz Mustafa zzet Bey Ă©s Hayriye Hanm bursai tartomĂĄnyi fƑjegyzƑ lĂĄnyakĂ©nt. Sabiha Gökçen Bursa szĂŒlötte.

ApjĂĄt, Hafız İzzet Beyt, aki Edirne kincstĂĄrnoka volt, BursĂĄba deportĂĄltĂĄk azzal az indokkal, hogy „fiatal török” volt.

Sabiha Gökçen, akit bĂĄtyja, Neßet nevelt fel, miutĂĄn fiatalon elveszĂ­tette szĂŒleit, kifejezte azt a vĂĄgyĂĄt, hogy Mustafa Kemal AtatĂŒrk elnöknĂ©l tanuljon, aki 1925-ben, mindössze 12 Ă©vesen a HĂŒnkar-kastĂ©lyban lakott otthonuk közelĂ©ben. , BursĂĄban tett lĂĄtogatĂĄsa sorĂĄn.
AtatĂŒrk testvĂ©re jĂłvĂĄhagyĂĄsĂĄval örökbe fogadta a nehĂ©z körĂŒlmĂ©nyek között Ă©lƑ SabihĂĄt, Ă©s AnkarĂĄba vitte.

Sabiha az Ankaya ÁltalĂĄnos IskolĂĄba, az Arnavutköy American Girls College-ba Ă©s az ÜskĂŒdar American High Schoolba jĂĄrt.

Állapota miatt abba kellett hagynia az iskolai tanulmĂĄnyait, Ă©s HeybeliadĂĄban Ă©s BĂ©csben kellett kezelĂ©st kĂ©rnie. PĂĄrizsba ment, hogy francia nyelvet gyakoroljon.

Sabiha gokcen 1

Mustafa Kemal megadta SabihĂĄnak a „Gökçen” vezetĂ©knevet, miutĂĄn 1934-ben elfogadtĂĄk a vezetĂ©knĂ©vtörvĂ©nyt. Sabiha Gökçen azutĂĄn kezdett Ă©rdeklƑdni a repĂŒlĂ©s irĂĄnt, miutĂĄn 1935-ben lĂĄtott vitorlĂĄzĂłrepĂŒlƑket a tĂŒrkkußui beiktatĂĄsi ĂŒnnepsĂ©gen. 1935-ben beiratkozott a Török MadĂĄr PolgĂĄri RepĂŒlĂ©si IskolĂĄba. Török RepĂŒlĂ©stechnikai EgyesĂŒlet AtatĂŒrk vĂ©dnöksĂ©ge mellett, Ă©s AnkarĂĄban szerezte meg magas szintƱ vitorlĂĄzĂł kĂ©pesĂ­tĂ©sĂ©t.
Gökçent hĂ©t mĂĄsik fĂ©rfi diĂĄkkal egyĂŒtt a KrĂ­m-fĂ©lszigetre helyeztĂ©k ĂĄt, ahol a Koktebel High Glider Schoolban vĂ©gzett hat hĂłnapos magasvitorlĂĄzĂł tanfolyamot. a moszkvai motoros repĂŒlƑgĂ©piskolĂĄba kĂ­vĂĄnt jĂĄrni.

Amikor Ă©rtesĂŒlt fogadott nƑvĂ©re, Zehra halĂĄlĂĄrĂłl, felhagyott ezzel a gondolattal, Ă©s hazĂĄjĂĄba ment.

Sabiha, akit egy ideje felhĂĄborĂ­tott a vilĂĄg, AtatĂŒrk kĂ©rĂ©sĂ©re Ășjra munkĂĄba ĂĄllt.

Az Eskißehir Aviation Schoolban speciĂĄlis repĂŒlĂ©si kĂ©pzĂ©st kapott Savmi UçantĂłl Ă©s Muhittin BeytƑl.

1936. februĂĄr 25-Ă©n vĂ©grehajtotta elsƑ repĂŒlĂ©sĂ©t motoros repĂŒlƑgĂ©pen.

AtatĂŒrk Ă­gy kommentĂĄlta magĂĄt Gökçen repĂŒlĂ©si kikĂ©pzĂ©sĂ©n elĂ©rt eredmĂ©nyei utĂĄn: „RendkĂ­vĂŒl boldoggĂĄ tettĂ©l
 Most mĂĄr elmondhatom, mit tartogatok szĂĄmodra
 TalĂĄn te leszel a vilĂĄg elsƑ nƑi katonai pilĂłtĂĄja
 Micsoda megtiszteltetĂ©s egy török ​​lĂĄnynak, legyen a vilĂĄg elsƑ nƑi katonai pilĂłtĂĄja. KitalĂĄltad, ez egy esemĂ©ny, igaz  SĂŒrgƑsen intĂ©zkedek, Ă©s az Eskißehir RepĂŒlƑgĂ©piskolĂĄba kĂŒldöm. Ott speciĂĄlis oktatĂĄsban rĂ©szesĂŒlsz.”

ELSƐ KATONASƐ PILOTA

Mivel ezekben az Ă©vekben a lĂĄnyokat nem vettĂ©k fel katonai iskolĂĄkba, speciĂĄlis egyenruhĂĄt viseltek, Ă©s 1936-1937 között 11 hĂłnapig speciĂĄlis kĂ©pzĂ©sben rĂ©szesĂŒltek az Eskißehir RepĂŒlƑiskolĂĄban. ezen a kĂ©pzĂ©sen csatlakozott hozzĂĄ NĂŒveyre Uyguç ĂĄltalĂĄnos iskolai tanĂĄr. A kitƱzƑ megszerzĂ©se utĂĄn Gökçen hat hĂłnapig szolgĂĄlt az 1. lĂ©giezredben Eskißehirben, ahol rĂ©szt vett a trĂĄkiai Ă©s Ă©gei-tengeri manƑverekben.

Sabiha Gökçen repĂŒlƑgĂ©p-pilĂłtakĂ©nt rĂ©szt vett a Tunceli-lĂĄzadĂĄs leverĂ©sĂ©re irĂĄnyulĂł katonai mƱveletben 1937-ben.

Nagy amerikai körĂștra kĂ©szĂŒlt Gökçen, aki kĂ©tszer, 1953-ban Ă©s 1959-ben jĂĄrt az EgyesĂŒlt Államokban, hogy megismertesse a török ​​tĂĄrsadalmat Ă©s a török ​​hölgyeket.

UtolsĂł repĂŒlĂ©sĂ©t a Falcon 2000-el 1996-ban, 83 Ă©vesen tette meg, Daniel Acton francia pilĂłta kĂ­sĂ©retĂ©ben.

1996-ban elnyerte repĂŒlĂ©si pĂĄlyafutĂĄsa legnagyobb kitĂŒntetĂ©sĂ©t.

SabihĂĄt a Maxwell lĂ©gibĂĄzison tartott ĂŒnnepsĂ©gen „a 20 pilĂłta egyikĂ©nek neveztĂ©k, akik belenyomtĂĄk bĂ©lyegĂŒket a globĂĄlis törtĂ©nelembe”, ahol megtisztelt vendĂ©ge volt az American Air Staff College diplomaosztĂł ĂŒnnepsĂ©gĂ©n tartott „Meeting of the Eagles” rendezvĂ©nynek.

Ɛ volt az elsƑ Ă©s egyetlen nƑi pilĂłta, akit ezzel a kitĂŒntetĂ©ssel tĂŒntettek ki.

Meghallgatta a neki kĂ©szĂŒlt klasszikus rockopera stĂ­lusĂș zenĂ©t azon az ĂŒnnepsĂ©gen, amelyet a SzuverenitĂĄs JogĂĄsz EgyesĂŒlet a tiszteletĂ©re adott ĂĄt halĂĄla elƑtt kĂ©t Ă©vvel.

Sabiha Gökçen szĂ­velĂ©gtelensĂ©gben halt meg 2001. mĂĄrcius 22-Ă©n, 88 Ă©ves korĂĄban a GĂŒlhane Katonaorvosi AkadĂ©miĂĄn.

Sabiha gokcen repĂŒlƑtĂ©r

SABIHA GÖKÇEN DÍJAK ÉS ÉRMEK 

* A Török RepĂŒlĂ©si SzövetsĂ©g elsƑ szĂĄmĂș  DicsĂ©ret (Murassa) Ă©rme Ă©s oklevĂ©l,

* A FehĂ©r Sas Rend Ă©s a katonai jelvĂ©ny,  a jugoszlĂĄv hadsereg legmagasabb kitĂŒntetĂ©se,

* RomĂĄn hadsereg  repĂŒlĂ©si jelvĂ©nye,

* EmlĂ©kĂ©rmek  a trĂĄkiai Ă©s Ă©gei-tengeri manƑverekĂ©rt,

* A szakmĂĄjukban vezetƑ nƑk emlĂ©ktĂĄblĂĄja  , amelyet a török ​​nƑk szavazati Ă©s megvĂĄlaszthatĂłsĂĄgĂĄnak 50. Ă©vfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl rendezett ĂŒnnepsĂ©gen adtak ĂĄt a TörökorszĂĄgi NemzetgyƱlĂ©sben,

* Tiszteletbeli doktori fokozat a  Selcuk Egyetemen,

 * A THK ĂĄltal 1989-ben odaĂ­tĂ©lt aranyĂ©rem ,

 * A Nemzetközi RepĂŒlĂ©si SzövetsĂ©g 1991-ben a FAI aranyĂ©rmet adomĂĄnyozta azoknak a pilĂłtĂĄknak, akik a repĂŒlĂ©s minden ĂĄgĂĄban kivĂĄlĂłak,

* 1996-ban az   EgyesĂŒlt Államokban, a Maxwell lĂ©gibĂĄzison rendezett ĂŒnnepsĂ©gen â€žaz egyik pilĂłta annak a 20 pilĂłtanak, akik beĂ­rtĂĄk a nevĂ©t a vilĂĄgtörtĂ©nelembe” ,

* 28 emlĂ©ktĂĄbla  , amelyet Ordu, kĂŒlönbözƑ egyesĂŒletek Ă©s szervezetek adtak ĂĄt 

Sabiha Gokcen repĂŒlƑtĂ©r

TörökorszĂĄg a huszonegyedik szĂĄzad elsƑ hetĂ©ben Ășj szimbĂłlumot kapott. StratĂ©giai helyzetĂ©vel, funkcionĂĄlis Ă©pĂ­tĂ©szetĂ©vel, közlekedĂ©si lehetƑsĂ©geivel Ă©s felhasznĂĄlĂĄsi terĂŒleteivel a Sabiha Gökçen repĂŒlƑtĂ©r hidat Ă©pĂ­t TörökorszĂĄg jövƑje felĂ©. A Sabiha Gökçen repĂŒlƑteret kifinomult berendezĂ©se Ă©s csĂșcstechnolĂłgiĂĄja mellett a nevĂ©hez illƑ, csodĂĄlatos Ă©pĂ­tĂ©szete is megkĂŒlönbözteti kortĂĄrsaitĂłl. A fĂ©m Ă©s a szĂŒrke tĂłnusok Ășj Ă©rtelmet nyernek, ha ragyogĂł napsĂŒtĂ©ssel Ă©s Ă©gszĂ­nkĂ©kkel kombinĂĄljĂĄk.

A Sabiha Gökçen repĂŒlƑtĂ©r, mint egy gondoskodĂł Ă©desanya, köszönti vendĂ©geit, amint leszĂĄllnak az Ă©gbƑl.

TörökorszĂĄg elsƑ nƑi vadĂĄszpilĂłtĂĄjĂĄrĂłl elnevezett Sabiha Gökçen repĂŒlƑtĂ©r Ășj lehetƑsĂ©geket kĂ­nĂĄl az orszĂĄg szĂĄmĂĄra.

A „Advanced Technology Industrial Park” projekt elsƑ fĂĄzisakĂ©nt mƱködƑ repĂŒlƑtĂ©r a jövƑben szĂĄmos terĂŒleten, Ă­gy a közlekedĂ©s, a kĂŒlkereskedelem, a lĂ©gi közlekedĂ©s Ă©s a technolĂłgia terĂŒletĂ©n segĂ­ti az orszĂĄgot, Ă©s technolĂłgiai bĂĄzissĂĄ vĂĄlik. .

Sabiha Gökçen Ă©vekkel ezelƑtt arra buzdĂ­totta a török ​​nƑket, hogy a gazdasĂĄgi Ă©let minden terĂŒletĂ©n vĂĄllaljanak egyenlƑ felelƑssĂ©get a fĂ©rfiakkal.

Similar Posts