Tartalomjegyzék
Sabiha Gökçen, aki Ășgy szerzett pilĂłtakĂ©pzĂ©st, hogy Mustafa Kemal AtatĂŒrknek, a Török KöztĂĄrsasĂĄg megalapĂtĂłjĂĄnak Ă©s a nĆk irĂĄnti Ă©rtĂ©knek köszönhetĆen a tengerentĂșlra kĂŒldtĂ©k, a vilĂĄg Ă©s TörökorszĂĄg elsĆ nĆi vadĂĄszpilĂłtĂĄja lett. 12 Ă©vesen AtatĂŒrk örökbe fogadta. Ăme Sabiha Gökçen Ă©letrajzaâŠ
Sabiha Gökçen nevĂ©t szĂĄmos iskola, utca, Ășt Ă©s egyetem kapta szerte az orszĂĄgban, miutĂĄn több mint 8000 ĂłrĂĄt repĂŒlt Ă©s 32 kĂŒlönbözĆ katonai mƱveletben vett rĂ©szt repĂŒlĆpĂĄlyafutĂĄsa sorĂĄn. A Sabiha Gökçen nevĂ©t Isztambul mĂĄsodik repĂŒlĆterĂ©rĆl kapta, amely 2001-ben nyĂlt meg.

SABIHA GĂKĂEN ĂLETTĂRTĂNETE
Sabiha Gökçen 1913. mĂĄrcius 22-Ă©n szĂŒletett BursĂĄban, Hafz Mustafa zzet Bey Ă©s Hayriye Hanm bursai tartomĂĄnyi fĆjegyzĆ lĂĄnyakĂ©nt. Sabiha Gökçen Bursa szĂŒlötte.
ApjĂĄt, Hafız İzzet Beyt, aki Edirne kincstĂĄrnoka volt, BursĂĄba deportĂĄltĂĄk azzal az indokkal, hogy âfiatal törökâ volt.
Sabiha Gökçen, akit bĂĄtyja, NeĆet nevelt fel, miutĂĄn fiatalon elveszĂtette szĂŒleit, kifejezte azt a vĂĄgyĂĄt, hogy Mustafa Kemal AtatĂŒrk elnöknĂ©l tanuljon, aki 1925-ben, mindössze 12 Ă©vesen a HĂŒnkar-kastĂ©lyban lakott otthonuk közelĂ©ben. , BursĂĄban tett lĂĄtogatĂĄsa sorĂĄn.
AtatĂŒrk testvĂ©re jĂłvĂĄhagyĂĄsĂĄval örökbe fogadta a nehĂ©z körĂŒlmĂ©nyek között Ă©lĆ SabihĂĄt, Ă©s AnkarĂĄba vitte.
Sabiha az Ankaya ĂltalĂĄnos IskolĂĄba, az Arnavutköy American Girls College-ba Ă©s az ĂskĂŒdar American High Schoolba jĂĄrt.
Ăllapota miatt abba kellett hagynia az iskolai tanulmĂĄnyait, Ă©s HeybeliadĂĄban Ă©s BĂ©csben kellett kezelĂ©st kĂ©rnie. PĂĄrizsba ment, hogy francia nyelvet gyakoroljon.

Mustafa Kemal megadta SabihĂĄnak a âGökçenâ vezetĂ©knevet, miutĂĄn 1934-ben elfogadtĂĄk a vezetĂ©knĂ©vtörvĂ©nyt. Sabiha Gökçen azutĂĄn kezdett Ă©rdeklĆdni a repĂŒlĂ©s irĂĄnt, miutĂĄn 1935-ben lĂĄtott vitorlĂĄzĂłrepĂŒlĆket a tĂŒrkkuĆui beiktatĂĄsi ĂŒnnepsĂ©gen. 1935-ben beiratkozott a Török MadĂĄr PolgĂĄri RepĂŒlĂ©si IskolĂĄba. Török RepĂŒlĂ©stechnikai EgyesĂŒlet AtatĂŒrk vĂ©dnöksĂ©ge mellett, Ă©s AnkarĂĄban szerezte meg magas szintƱ vitorlĂĄzĂł kĂ©pesĂtĂ©sĂ©t.
Gökçent hĂ©t mĂĄsik fĂ©rfi diĂĄkkal egyĂŒtt a KrĂm-fĂ©lszigetre helyeztĂ©k ĂĄt, ahol a Koktebel High Glider Schoolban vĂ©gzett hat hĂłnapos magasvitorlĂĄzĂł tanfolyamot. a moszkvai motoros repĂŒlĆgĂ©piskolĂĄba kĂvĂĄnt jĂĄrni.
Amikor Ă©rtesĂŒlt fogadott nĆvĂ©re, Zehra halĂĄlĂĄrĂłl, felhagyott ezzel a gondolattal, Ă©s hazĂĄjĂĄba ment.
Sabiha, akit egy ideje felhĂĄborĂtott a vilĂĄg, AtatĂŒrk kĂ©rĂ©sĂ©re Ășjra munkĂĄba ĂĄllt.
Az EskiĆehir Aviation Schoolban speciĂĄlis repĂŒlĂ©si kĂ©pzĂ©st kapott Savmi UçantĂłl Ă©s Muhittin BeytĆl.
1936. februĂĄr 25-Ă©n vĂ©grehajtotta elsĆ repĂŒlĂ©sĂ©t motoros repĂŒlĆgĂ©pen.
AtatĂŒrk Ăgy kommentĂĄlta magĂĄt Gökçen repĂŒlĂ©si kikĂ©pzĂ©sĂ©n elĂ©rt eredmĂ©nyei utĂĄn: âRendkĂvĂŒl boldoggĂĄ tettĂ©l⊠Most mĂĄr elmondhatom, mit tartogatok szĂĄmodra⊠TalĂĄn te leszel a vilĂĄg elsĆ nĆi katonai pilĂłtĂĄja⊠Micsoda megtiszteltetĂ©s egy török ââlĂĄnynak, legyen a vilĂĄg elsĆ nĆi katonai pilĂłtĂĄja. KitalĂĄltad, ez egy esemĂ©ny, igaz SĂŒrgĆsen intĂ©zkedek, Ă©s az EskiĆehir RepĂŒlĆgĂ©piskolĂĄba kĂŒldöm. Ott speciĂĄlis oktatĂĄsban rĂ©szesĂŒlsz.â
ELSĆ KATONASĆ PILOTA
Mivel ezekben az Ă©vekben a lĂĄnyokat nem vettĂ©k fel katonai iskolĂĄkba, speciĂĄlis egyenruhĂĄt viseltek, Ă©s 1936-1937 között 11 hĂłnapig speciĂĄlis kĂ©pzĂ©sben rĂ©szesĂŒltek az EskiĆehir RepĂŒlĆiskolĂĄban. ezen a kĂ©pzĂ©sen csatlakozott hozzĂĄ NĂŒveyre Uyguç ĂĄltalĂĄnos iskolai tanĂĄr. A kitƱzĆ megszerzĂ©se utĂĄn Gökçen hat hĂłnapig szolgĂĄlt az 1. lĂ©giezredben EskiĆehirben, ahol rĂ©szt vett a trĂĄkiai Ă©s Ă©gei-tengeri manĆverekben.
Sabiha Gökçen repĂŒlĆgĂ©p-pilĂłtakĂ©nt rĂ©szt vett a Tunceli-lĂĄzadĂĄs leverĂ©sĂ©re irĂĄnyulĂł katonai mƱveletben 1937-ben.
Nagy amerikai körĂștra kĂ©szĂŒlt Gökçen, aki kĂ©tszer, 1953-ban Ă©s 1959-ben jĂĄrt az EgyesĂŒlt Ăllamokban, hogy megismertesse a török ââtĂĄrsadalmat Ă©s a török ââhölgyeket.
UtolsĂł repĂŒlĂ©sĂ©t a Falcon 2000-el 1996-ban, 83 Ă©vesen tette meg, Daniel Acton francia pilĂłta kĂsĂ©retĂ©ben.
1996-ban elnyerte repĂŒlĂ©si pĂĄlyafutĂĄsa legnagyobb kitĂŒntetĂ©sĂ©t.
SabihĂĄt a Maxwell lĂ©gibĂĄzison tartott ĂŒnnepsĂ©gen âa 20 pilĂłta egyikĂ©nek neveztĂ©k, akik belenyomtĂĄk bĂ©lyegĂŒket a globĂĄlis törtĂ©nelembeâ, ahol megtisztelt vendĂ©ge volt az American Air Staff College diplomaosztĂł ĂŒnnepsĂ©gĂ©n tartott âMeeting of the Eaglesâ rendezvĂ©nynek.
Ć volt az elsĆ Ă©s egyetlen nĆi pilĂłta, akit ezzel a kitĂŒntetĂ©ssel tĂŒntettek ki.
Meghallgatta a neki kĂ©szĂŒlt klasszikus rockopera stĂlusĂș zenĂ©t azon az ĂŒnnepsĂ©gen, amelyet a SzuverenitĂĄs JogĂĄsz EgyesĂŒlet a tiszteletĂ©re adott ĂĄt halĂĄla elĆtt kĂ©t Ă©vvel.
Sabiha Gökçen szĂvelĂ©gtelensĂ©gben halt meg 2001. mĂĄrcius 22-Ă©n, 88 Ă©ves korĂĄban a GĂŒlhane Katonaorvosi AkadĂ©miĂĄn.

SABIHA GĂKĂEN DĂJAK ĂS ĂRMEK
* A Török RepĂŒlĂ©si SzövetsĂ©g elsĆ szĂĄmĂș DicsĂ©ret (Murassa) Ă©rme Ă©s oklevĂ©l,
* A FehĂ©r Sas Rend Ă©s a katonai jelvĂ©ny, a jugoszlĂĄv hadsereg legmagasabb kitĂŒntetĂ©se,
* RomĂĄn hadsereg repĂŒlĂ©si jelvĂ©nye,
* EmlĂ©kĂ©rmek a trĂĄkiai Ă©s Ă©gei-tengeri manĆverekĂ©rt,
* A szakmĂĄjukban vezetĆ nĆk emlĂ©ktĂĄblĂĄja , amelyet a török âânĆk szavazati Ă©s megvĂĄlaszthatĂłsĂĄgĂĄnak 50. Ă©vfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl rendezett ĂŒnnepsĂ©gen adtak ĂĄt a TörökorszĂĄgi NemzetgyƱlĂ©sben,
* Tiszteletbeli doktori fokozat a Selcuk Egyetemen,
* A THK ĂĄltal 1989-ben odaĂtĂ©lt aranyĂ©rem ,
* A Nemzetközi RepĂŒlĂ©si SzövetsĂ©g 1991-ben a FAI aranyĂ©rmet adomĂĄnyozta azoknak a pilĂłtĂĄknak, akik a repĂŒlĂ©s minden ĂĄgĂĄban kivĂĄlĂłak,
* 1996-ban az EgyesĂŒlt Ăllamokban, a Maxwell lĂ©gibĂĄzison rendezett ĂŒnnepsĂ©gen âaz egyik pilĂłta annak a 20 pilĂłtanak, akik beĂrtĂĄk a nevĂ©t a vilĂĄgtörtĂ©nelembeâ ,
* 28 emlĂ©ktĂĄbla , amelyet Ordu, kĂŒlönbözĆ egyesĂŒletek Ă©s szervezetek adtak ĂĄt
Sabiha Gokcen repĂŒlĆtĂ©r
TörökorszĂĄg a huszonegyedik szĂĄzad elsĆ hetĂ©ben Ășj szimbĂłlumot kapott. StratĂ©giai helyzetĂ©vel, funkcionĂĄlis Ă©pĂtĂ©szetĂ©vel, közlekedĂ©si lehetĆsĂ©geivel Ă©s felhasznĂĄlĂĄsi terĂŒleteivel a Sabiha Gökçen repĂŒlĆtĂ©r hidat Ă©pĂt TörökorszĂĄg jövĆje felĂ©. A Sabiha Gökçen repĂŒlĆteret kifinomult berendezĂ©se Ă©s csĂșcstechnolĂłgiĂĄja mellett a nevĂ©hez illĆ, csodĂĄlatos Ă©pĂtĂ©szete is megkĂŒlönbözteti kortĂĄrsaitĂłl. A fĂ©m Ă©s a szĂŒrke tĂłnusok Ășj Ă©rtelmet nyernek, ha ragyogĂł napsĂŒtĂ©ssel Ă©s Ă©gszĂnkĂ©kkel kombinĂĄljĂĄk.
A Sabiha Gökçen repĂŒlĆtĂ©r, mint egy gondoskodĂł Ă©desanya, köszönti vendĂ©geit, amint leszĂĄllnak az Ă©gbĆl.
TörökorszĂĄg elsĆ nĆi vadĂĄszpilĂłtĂĄjĂĄrĂłl elnevezett Sabiha Gökçen repĂŒlĆtĂ©r Ășj lehetĆsĂ©geket kĂnĂĄl az orszĂĄg szĂĄmĂĄra.
A âAdvanced Technology Industrial Parkâ projekt elsĆ fĂĄzisakĂ©nt mƱködĆ repĂŒlĆtĂ©r a jövĆben szĂĄmos terĂŒleten, Ăgy a közlekedĂ©s, a kĂŒlkereskedelem, a lĂ©gi közlekedĂ©s Ă©s a technolĂłgia terĂŒletĂ©n segĂti az orszĂĄgot, Ă©s technolĂłgiai bĂĄzissĂĄ vĂĄlik. .
Sabiha Gökçen Ă©vekkel ezelĆtt arra buzdĂtotta a török âânĆket, hogy a gazdasĂĄgi Ă©let minden terĂŒletĂ©n vĂĄllaljanak egyenlĆ felelĆssĂ©get a fĂ©rfiakkal.