Mi a Török Csendőrség küldetése?

Fedezze fel a török ​​csendőr küldetését! Fedezze fel létfontosságú szerepüket, felelősségüket és történelmi hatásukat.

A török ​​csendőrség, más  néven Jandarma Genel Komutanlığı Törökországban az ország biztonsági apparátusának régi része. Az Oszmán Birodalom idejére visszanyúlóan a csendőrség szerepe Törökország biztonsági szükségleteivel összhangban változott és fejlődött.

a török ​​csendőr küldetése

Bevezetés

A török ​​csendőr története és szerepe

A török ​​csendőrség  gyökerei a 19. században nyúlnak vissza, amikor először hozták létre az oszmán rendőrség belbiztonságért felelős ágaként. Katonai jellemzőt vitt át a modern korba; ma már azonban főként a közrend fenntartására van rendelve olyan területeken, amelyek kívül esnek a rendőri erők hatáskörén.

A csendőr jelentősége a biztonság fenntartásában

Tekintettel a Törökországot mind belföldön, mind regionálisan felölelő geopolitikai bonyolultságra, a csendőrség szerepe soha nem volt ennyire döntő.

Feladatuk a bűncselekmények megelőzése és kivizsgálása, a közrend fenntartása, szükség esetén más biztonsági szervek segítése. A terrorizmus és a szervezett bûnözés elleni küzdelemtõl a vidéki béke és biztonság fenntartásáig a csendõrség a feladatok széles skáláját látja el az ország biztonságának biztosításában.

Így a török ​​csendőrség kulcsfontosságú pillérként szolgál a nemzetbiztonság megőrzésében és Törökország rugalmasságához és stabilitásához való hozzájárulásban.

A török ​​csendőr feladatai

A jog és rend fenntartása a vidéki területeken

A Jandarma  fennhatósága alá tartozik azokon a területeken, ahol nincs rendőri erő, ami a legfontosabb a vidéki régiókban. Ők felelősek e közösségek biztonságának biztosításáért, és gondoskodnak a törvény és a rend betartásáról.

A Jandarma ezenkívül aktív szerepet játszik a bűncselekmények felderítésében, az igazságügyi szolgáltatások végrehajtásában és a közbiztonság biztosításában is.

török ​​csendőr küldetése

Határbiztonsági és terrorizmusellenes műveletek

A Jandarma feladata, hogy megvédje Törökország határait az illegális tevékenységektől, például a csempészettől és az embercsempészettől.

Jól felszereltek a terrorizmusellenes műveletek lebonyolítására, és szerves szerepet játszanak a nemzeten belüli terrorizmus elleni küzdelemben. A Jandarma speciális képzéssel és felszereléssel rendelkezik, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan és határozottan reagáljanak ezekre a súlyos fenyegetésekre. Kemény munkájuk jelentősen hozzájárul a nemzetbiztonsághoz.

E feladatok mindegyike hozzájárul a Jandarma átfogó küldetéséhez: a török ​​nemzet és polgárai biztonságának, békéjének és jólétének biztosításához.

Együttműködés más rendészeti szervekkel

A  török ​​csendőrség  jelentős szerepet játszik a vidéki területek békéjének és rendjének fenntartásában. A Jandarma azonban nem egyedül működik – gyakran együttműködik más bűnüldöző szervekkel, mind hazai, mind nemzetközi szinten.

Partnerség a rendőrséggel és a katonai erőkkel

Törökországon belül a Jandarma szorosan együttműködik a helyi rendőrséggel és katonai erőkkel, hogy biztosítsa a biztonság és a védelem harmonizált megközelítését.

A közös műveletektől a hírszerzési információk megosztásáig ezek a partnerségek hatékonyabb választ tesznek a vészhelyzetekre és a fenyegetésekre. Különféle műveletekben dolgoznak együtt, beleértve a terrorizmus elleni küzdelmet, a kábítószer-ellenőrzést és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet.

Koordináció nemzetközi szervezetekkel

Nemzetközi szinten a Jandarma partneri kapcsolatokat épített ki olyan szervezetekkel, mint  az INTERPOL  és  az EUROPOL  a transznacionális bűnözés elleni küzdelem érdekében.

Ezek az együttműködések lehetővé teszik a Jandarmának, hogy naprakészen maradjon a globális biztonsági kérdésekben, így lehetővé teszi számukra, hogy proaktív intézkedéseket hajtsanak végre Törökországban.

IV. A török ​​csendőrség kiképzése és felszerelése

Speciális képzési programok

A Jandarma parancsnokság számos kiképző létesítményt tart fenn, ahol a személyzet szigorú és speciális képzési programokon megy keresztül, hogy biztosítsa, hogy jól felszerelt legyen a biztonsági kérdések széles körének kezelésére.

A képzés elméleti tanulást és gyakorlati gyakorlatokat foglal magában, amelyek növelik azok működési hatékonyságát olyan területeken, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a zavargások, a bűnüldözés és a határbiztonság.

Modern berendezések és technológia

Az átfogó képzés mellett a török ​​csendőrség hatékonyságát növeli a modern felszereléshez és technológiához való hozzáférés. Ez magában foglalja a legmodernebb fegyvereket, megfigyelőrendszereket, páncélozott járműveket és repülőgépeket, valamint kommunikációs eszközöket.

Az innovatív technológiai megoldásokhoz való alkalmazkodási és alkalmazási képességük jelentős szerepet játszik válaszidejük és hatékonyságuk növelésében a közrend fenntartásában.

Jandarma edzés

A török ​​csendőr kötelességei a törvény szerint

Polgári kötelességek

A polgári kötelességek alapelvei 

11. CIKK (1) Csendőrség;

a) Védi a nép életét, becsületét és vagyonát.

b) Tegye meg a szükséges intézkedéseket a bűncselekmények elkövetésének megelőzése és a közrend fenntartása érdekében.

c) Védi a közrendet, a lakosság és a személyek biztonságát, valamint a lakás sérthetetlenségét.

ç) Tegye meg az Alkotmányban és törvényekben foglalt jogok és szabadságjogok biztonságos gyakorlása érdekében szükséges intézkedéseket.

d) Megakadályozza a lakosság nyugalmát és nyugalmát megzavaró jogsértő cselekményeket.

e) A segítséget kérők, a védelemre szoruló gyermekek, a segítségre szoruló kiskorúak, a fogyatékkal élők, a betegek, az idősek, a fogyatékkal élők vagy az árvák, valamint az idegenek segítése.

f) Megakadályozza a csempészet minden fajtáját.

g) Intézkedik a büntetés-végrehajtási intézetek külső védelmének biztosítására, valamint gondoskodik a fogvatartottak és elítéltek védelméről azok átszállításával, áthelyezésével.

ğ) A biztonság és a biztonság biztosítása, a bűncselekmények feltárása, az elkövetett bűncselekmények elkövetőinek azonosítása és elfogása érdekében titkos információkat gyűjt, együttműködik más titkosszolgálati és rendészeti egységekkel, információkat oszt meg.

h) Együttműködik más rendészeti egységekkel, közintézményekkel, egyetemekkel és civil szervezetekkel, valamint bűnmegelőzési projekteket hajt végre.

ı) Közlekedési szolgáltatásokat végez, közlekedési balesetekkel kapcsolatos ügyleteket bonyolít le.

Az emberek életének, vagyonának és vagyonának védelmével kapcsolatos feladatok

13. CIKK (1) Elengedhetetlen az általános és védőintézkedések megtétele az emberek életének, vagyonának és vagyonának védelme érdekében. Személyi védelmet és védelmet csak a jogszabály külön rendelkezése vagy különleges jellegű esetekben az illetékes polgári hatóság rendeletére lehet végezni.

(2) A 9/2004/5237 keltezésű 26. számú török ​​Btk., valamint a vagyonvédelemre és a vagyonbiztonságra vonatkozó egyéb törvények előírásai szerint a megteendő intézkedéseket és ellenőrzéseket a csendőrség végzi el. feladat- és felelősségi körében.

Katasztrófákkal és eseményekkel kapcsolatos feladatok

14. CIKK (1) Csendőrség; Amikor tüzekről, áradásokról, földrengésekről, földcsuszamlásokról, lavinákról és hasonló eseményekről szerez információkat, értesíti saját felügyelőit és illetékes köztisztviselőit. A csendőrség is késedelem nélkül a helyszínre megy, és minden szükséges intézkedést megtesz. Óvintézkedéseket kell tenni a megmentett tárgy elvesztésének és kifosztásának megelőzése érdekében. Határozza meg a tűz okát, az egyéb események által okozott károkat, valamint a helyreállított tárgyak típusát és mennyiségét. A csendőrség az incidenssel kapcsolatban készített jegyzőkönyv egy példányát a polgári hatóságnak, másik példányát pedig az ügyészségnek adja át.

(2) A közéletet sújtó katasztrófa esetén nyújtott segítségről szóló 5/1959/7269. sz. 15. törvényben és egyéb vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben előírt feladatokat a fent említett törvény keretei között kell ellátni. és a jogszabályokat.

Fertőző betegségekkel és veszettséggel kapcsolatos feladatok, elmebetegek beutalása

15. CIKK (1) Csendőrség; A fertőző emberi vagy állati betegségekről értesülve először értesíti az érintett személyeket és ellátja a területükön megkövetelt egyéb feladatokat a témával kapcsolatos jogszabályok, különös tekintettel az 1930.04.24-i, 1593-as számú közhigiénés törvény és a Az állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, élelmiszer- és takarmánytörvény 2010.11.06. keltezésű, 5996-os számmal.

(2) A csendőrség köteles továbbá haladéktalanul értesíteni az illetékes egészségügyi intézményeket a szolgálati területén lévő veszett állatokról vagy az állatok által megharapott személyekről, valamint a megfigyelési és elkülönítési munkák során bekövetkezett támadások esetén a szabályszerűen közölt segítségkéréseket teljesíteni. ezeket az intézményeket kell végrehajtani.

(3) Ha fennáll annak a lehetősége, hogy az elmebetegek, akiknek a beutalását olyan helyre ítélik szükségesnek, ahol nincs rendőri szervezet, másokat megtámadhatnak, a beutalási kötelezettséget a csendőrség látja el, nehogy felelősséget vállaljon. az áttétel és csak a támadás megakadályozása érdekében. A 2803. számú törvény keretein belül azonban azokban az esetekben, amikor a csendőrség egy egész tartományban vagy körzetben illetékes, a kiküldési kötelezettség is a csendőrséget illeti meg.

A jogok és szabadságok védelmével kapcsolatos feladatok

17. CIKK (1) Csendőrség; megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a személyek az Alkotmányban és a törvényekben meghatározott jogaikat és szabadságaikat félelem nélkül és biztonságban gyakorolják. Megakadályozza és visszaszorítja azokat a jogsértő cselekményeket és magatartásokat, amelyek megakadályozzák, hogy a természetes személyek a jogszabályok keretein belül gyakorolják az állam és más közjogi és magánjogi jogi személyek hatásköreit és jogait.

A zaj tilalmával kapcsolatos feladatok

21. CIKK (1) A csendőrség eltiltja azokat, akik huszonnégy óra után a lakáson belül és kívül olyan hangot adnak, amely a környéken élők komfortját és nyugalmát bármilyen módon zavarja. Azokra, akik nem hallgatnak erre a tilalomra, a 2005. március 30-án kelt, 5326. számú szabálysértési törvény és az 5237. számú törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az érintettek az esküvők, eljegyzések, koncertek, vásárok, fesztiválok és hasonló összejövetelek alkalmával a közrend védelmét szolgáló intézkedések megtétele érdekében negyvennyolc órával korábban kötelesek értesíteni a polgári hatóságot.

(3) A Hivatalos Lapban 2010.04.06., 27601. számmal megjelent, a környezeti zaj felméréséről és kezeléséről szóló rendelet rendelkezései fenntartva.

Feladatok azoknak, akiknek segítségre van szükségük

22. CIKK (1) A csendőrség feladatai a segítségre szorulókkal kapcsolatban a következők.

a) Segíteni mindazokon, akik veszélyben vannak és segítséget kérnek.

b) Az úton megbetegedett, balesetet szenvedett személyek számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy a kívánt helyre menjenek, megfelelő közlekedési eszközt biztosítsanak, az érintett egészségügyi intézménybe küldjék vagy egészségügyi személyzetet keressenek. , hogy tájékoztassák családjukat, és szükség esetén elkísérjék őket.
c) Biztosítani kell, hogy megfelelő hely álljon rendelkezésre azok számára, akik nem tudnak lépést tartani a szállítóeszközzel, vagy útjában maradnak e járműveknek abban az esetben, ha különböző okok miatt nem tudnak mozogni, és ezért nincs hova menniük vagy megfosztották attól, hogy megfelelő helyet biztosítsanak maguknak.
ç) A cselekvőképtelen, lakóhely-bejelentési jogkörrel nem rendelkező gyermekek törvényes képviselőit megkeresni és törvényes képviselőjüknek átadni, törvényes képviselővel nem rendelkezőket átadni az illetékes szociális szervnek. jóléti intézmények vagy önkormányzatok.

d) A pályázóknak megadni a hely- vagy útkereséshez szükséges információkat.

(2) Ha a segítségre szorulók, az árva gyermekek és a hátrányos helyzetűek törvényes képviselői elzárkóznak az átvételüktől, a helyzetet a csendőrség jegyzőkönyvben állapítja meg és jogi lépéseket tesz.

(3) Az 5237. sz. törvény és a szociális szolgáltatásokról szóló 5/1983/2828. sz. 24. sz. törvény értelmében a csendőrség köteles értesíteni a Család- és Szociálpolitikai Minisztérium hatóságait a családokról, gyermekekről, fogyatékkal élőkről, ill. a védelemre, gondozásra és segítségre szoruló idősek és egyéb szociális ellátásra szoruló személyek, valamint az e személyekkel kapcsolatos vizsgálatok során együttműködni az érintett minisztérium hatóságaival.

(4) csendőrség; A család védelméről és a nőkkel szembeni erőszak megelőzéséről szóló 3/2012/6284 sz. 8. számú törvény keretében ellátja a nők védelme érdekében meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, gyermekek, családtagok és egyoldalú, tartós üldözés áldozatává vált személyek, valamint az e személyek elleni erőszak megelőzése a felelősségi körben. A csendőrség köteles ezekről az ügyekről a polgári hatóságokat és az illetékes hatóságokat haladéktalanul értesíteni.

A fogvatartottak és elítéltek nyomozásával és tárgyalásával kapcsolatos feladatok

25. § (1) Az igazságügyi hatóságokhoz nyomozás és meghallgatás céljából bevezetendő fogvatartottak és elítéltek névsorát a végrehajtó intézmény igazgatója írásban közli a védelmi feladatot ellátó csendőrparancsnokkal. A csendőrparancsnok meghatározza az őrs járőr létszámát, és a kívánt helyen és időben elérhetővé teszi az elítélteket, fogvatartottakat.

(2) Az elítélt és fogvatartott sem útközben, sem a bíróság épületében nem találkozhat másokkal, és semmit sem cserélhet.

(3) Ha az elítéltet és a fogvatartottat az ügyész, a bíró vagy a bíróság elé viszik, ha elzárkóztató eszközökkel vannak felszerelve, azokat el kell távolítani, és kötetlenül be kell engedni. Ezekről a helyekről a kijáratnál az instaggering eszközök a vonatkozó jogszabályok keretein belül visszaszerelhetők.

Katonai küldetések

41. CIKK (1) Csendőrségi egységek; Mozgósítás és háború esetén a Minisztertanács határozatával meghatározandó szakaszokkal a haderőparancsnokságok parancsnoksága alá kell rendelni, a fennmaradó részével pedig rendes feladatát folytatja. Mozgósítás és háború esetén a csendőrség látja el a mozgósításról és a hadiállapotról szóló, 1983. 04. 11-i, 2941-es számú törvényben meghatározott feladatokat.

(2) csendőrségi egységek; A vezérkari főnök kérésére a miniszter, a tartományokban pedig, ha a helyőrség parancsnoka kéri, a kormányzó jóváhagyásával a rájuk bízott katonai feladatokat is ellátja. E feladatok körét, jellegét és ellátásának elveit a vezérkar és a minisztérium határozza meg.

Posts Similares