Tartalomjegyzék
Halide Edip Adıvar meghatározó alakja a török irodalom és történelem évkönyveinek . A 19. század végén született, életútja egy mélyreható átalakulás időszakát ölelte fel Törökországban, tanúja volt az Oszmán Birodalom alkonyának, a Nemzeti Mozgalom viharos éveinek és a modern Török Köztársaság születésének. Adıvar nem csupán szemlélő, hanem aktívan alakította korának szellemi és politikai diskurzusait.
Regényein és írásain túl Adıvar elmélyült a politikában, az oktatásban és az aktivizmusban, kiállt a nők társadalmi szerepéért, és kulcsszerepet játszott az ország történelmének kritikus fordulóiban. Sokrétű öröksége a török kultúrára és gondolkodásra gyakorolt kitörölhetetlen hatásának a bizonyítéka .
Bevezetés
Az 1882-ben az Oszmán Birodalom szívében, Isztambulban született Halide Edip Adıvar élete korának jelentős társadalmi-politikai eseményeivel fonódott össze. Életének bejárása egyedülálló szemüveggel látja el Törökország átalakulását, az Oszmán Birodalom utolsó évétől a modern Török Köztársaság felemelkedéséig.
Halide Edip Adıvar korai élete
Halide Edip Adıvar a Császári Oszmán Palota főjegyzőjének, Mehmet Edip Beynek a szelanikból és Bedrifâm Hanımból volt. Édesanyja korai halála árnyékot vetett gyermekkorára, aminek nagy részét nagymamája gondozásában töltötte.
A környezet, amelyben felnőtt, biztosította, hogy nem hétköznapi lány. Miután az újraházasodása után visszaköltözött apja házába, az American College-ba járt. Ezt egészítették ki nagyrabecsült személyiségek tanulságai: Rıza Tevfik betekintést nyújtott a török irodalomba és filozófiába, Salih Zeki a matematikába, Şükrü Efendi pedig az arab nyelv kalauza volt .
Szakmai kezdetek és magánélet
Házasság : 1901-ben, közvetlenül a főiskola elvégzése után, feleségül ment oktatójához, Salih Zekihez. Ez a szakszervezet két fiúgyermeket szült. Két fiuk született: Ayetullah és Hikmetullah Togo, utóbbit Japán Oroszország elleni haditengerészeti győzelmének ünneplésére nevezték el. Első férje újraházasodása után 1911-ben elváltak. Ezt követően vette fel írásaiban az „Edip” vezetéknevet. Később, 1917-ben, Szíriában feleségül ment Dr. Adnan Adıvarhoz, akit iskolás kora óta ismert.
Irodalmi törekvések : Angoltanára ösztönzésére lefordította John Abbot „Anya” című művét. Ez a „Mader” néven kiadott mű elnyerte a „Şefkat Nişanı” díjat Abdülhamid szultántól. A második alkotmányos korszak 1908-as kikiáltása jelentette irodalmi útja kezdetét.
Száműzetés : Írásai és politikai álláspontja miatt a március 31-i incidens utóhatásai arra kényszerítették, hogy Egyiptomba meneküljön, majd Angliába költözött. Az események rendezése azonban 1909-ben visszahozta Törökországba, ahol Halide Edip Adıvar a Dârülmuallimâtban vállalta a pedagógiát .
Irodalmi és politikai vállalkozások
Újságírás : „Halide Salih” álnévvel kezdte írási útját a Tanin újságnál, Tevfik Fikret vezetésével. Annak ellenére, hogy fenyegetésekkel kellett szembenéznie, kitartott, és számos publikációban közreműködött.
Aktivizmus: Halide Edip Adıvar lelkesedése nyilvánvaló volt a március 31-i incidens, egy politikai zűrzavar során. A merénylettől tartva Egyiptomba menekült, majd 1909-ben visszatért, és folytatta irodalmi tevékenységét.
Hozzájárulások: Tanárként és leányiskolák felügyelőjeként Isztambul hátsó utcáit figyelte, ami ihlette híres regényét, a „Sinekli Bakkal”-t. A balkáni háború alatt megalapította az első női egyesületet, a Teali-i Nisvan Cemiyeti-t.
Az első világháború korszaka: Halide Edip Adıvar elkötelezettsége a társadalmi-politikai színtérrel elmélyült. 1917-ben megírta a „Mev’ud Hüküm” című darabját és első darabját, a „Kenan Çobanları”-t. Az első világháború után hitt abban, hogy szervezetre van szükség Törökország ellenálló képességének demonstrálására. Halide Edip Adıvar 1918-ban fontos szerepet játszott a rövid életű, de hatásos Wilson Principles Society-ben.
Ellenzék a megszállással szemben: Izmir 1919-es megszállását követően Halide Edip Adıvar hevesen hangot adott ellenkezésének különböző találkozókon, különösen a Sultanahmet-i beszédével maradandó hatást hagyva maga után.
Politika: A Nemzeti Mozgalom után a politikai nézeteltérések miatt Halide Edip és férje 1924-ben elhagyta Törökországot. Száműzetése alatt 1939-ig (egy 1935-ös rövid látogatást leszámítva) Törökország nem hivatalos nagyköveteként tűnt fel, előadásokat tartott és cikkeket írt. , főleg Angliában.
Anadolu Ajansı (AA): Yunus Nadival folytatott beszélgetések vezettek egy hírügynökség létrehozásának ötletéhez. Az „ Anadolu Ajansı ” név abból a kölcsönös megértésből született, hogy Anatólia kulcsszerepet fog játszani a nemzet megmentésében. Mustafa Kemal Paşa támogatása megszilárdította a koncepciót, és az Anadolu Ajansıt 1920. április 6-án hivatalosan megalapították. Az évek során az AA jelentős globális hírforrássá nőtte ki magát, és több nyelven, köztük 13 különböző nyelven szolgáltat híreket.
Női jogok és oktatás: Pályafutása elején nagy hangsúlyt fektetett a nők és a gyermekek oktatására. Halide Edip Adıvar a Teâli-i Nisvân Társaság egyik sarkalatos ereje volt, elősegítve a nők aktív részvételét a társadalmi életben.
Szerep a balkáni háborúban: Ebben a viharos időszakban a Teâli-i Nisvân Társaság által létrehozott kórházakban szolgált ápolónőként .
Társulás Mustafa Kemal Atatürkkel: Izmir 1919-es megszállása során Halide Edip Adıvar szenvedélyes beszédet mondott, és a Nemzeti Mozgalom mellett vonult fel. Erős kapcsolata Mustafa Kemal Atatürkkel, a modern Törökország megalapítójával ebben az időszakban kezdődött. Szakmai kapcsolatukat a kölcsönös tisztelet és az intenzív szellemi cserék jellemezték.
Halide Edip Adıvar művei
Regények :
- Heyula (1908) – Fantom
- Raik’in Annesi (1909) – Raik anyja
- Seviye Talip (1910) – Seviye Talip
- Handan (1912) – Handan (ugyanaz, mivel ez egy személynév)
- Yeni Turan (1912) – Új Turan
- Eseri fia (1913) – Utolsó műve
- Mev’ud Hüküm (1918) – Ígért ítélet
- Ateşten Gömlek (1923) – A lánging
- Vurun Kahpeye (1923) – Megüt a parázna
- Kalp Ağrısı (1924) – Szívfájdalom
- Zeyno’nun Oğlu (1928) – Zeyno fia
- Sinekli Bakkal (1936) – A boltos legyekkel
- Yolpalas Cinayeti (1937) – A Yolpalas-gyilkosság
- Tatarcık (1939) – A kis tatár
- Sonsuz Panayır (1946) – Az örök vásár
- Döner Ayna (1954) – Forgó tükör
- Akile Hanım Sokağı (1958) – Akile Hanım utca
- Kerim Ustanın Oğlu (1958) – Kerim mester fia
- Sevda Sokağı Komedyası (1959) – A szerelem utca komédiája
- Çaresaz (1961) – Kétségbeesett
- Hayat Parçaları (1963) – Az élet darabjai
Novellák:
- İzmir’den Bursa’ya (Yakup Kadrival, Falih Rıfkıvel és Mehmet Asım Us-szal, 1922) – Izmirtől Bursáig
- Harap Mabetler (1911) – Romos templomok
- Dağa Çıkan Kurt (1922) – A farkas, amely a hegyre ment
Színház:
- Kenan Çobanları (1916) – Kenan pásztorai
- Maske ve Ruh (1945) – Maszk és lélek
Emlékiratok:
- Türkün Ateşle İmtihanı (1962) – A török tárgyalása tűzzel
- Mor Salkımlı Ev (1963) – The House with Purple Wisteria
TL;DR
Halide Edip Adıvar, aki 1882-ben született Isztambulban , a török történelem emblematikus alakja volt, irodalmi munkáiról, politikai aktivizmusáról és jelentős hozzájárulásairól ismert Törökország átalakuló éveiben. Az olyan vezetőkkel való kapcsolata, mint Mustafa Kemal Atatürk, az oktatás és a nők jogai terén tett erőfeszítései, valamint az, hogy száműzetése során Törökországot külföldön képviselte, a török kultúra és történelem felejthetetlen alakjává tette .
