Tartalomjegyzék
Ez az átfogó cikk a török választási rendszer minden aspektusát feltárja, beleértve az elnökválasztást, a parlamenti választást, a helyi választások többszörösét és még sok mást.
A cikk megvizsgálja a Legfelsőbb Választási Tanács legfontosabb feladatait és a szavazás folyamatát is.
A török választási rendszer áttekintése
A török választási rendszer többpárti parlamenti képviseleti demokratikus rendszer. A Török Nagy Nemzetgyűlés (A Parlament) 600 tagból áll, akiket 5 évre választanak meg. A parlament feladata a törvények megalkotása, a költségvetés elfogadása és a kormány tevékenységének felügyelete.
A török választási rendszer az arányos képviseleten alapul. Az ország 81 tartományra oszlik, és mindegyik tartomány választókerületekre van felosztva. Az egyes tartományokhoz kiosztott parlamenti képviselők számát a lakosság nagysága határozza meg.
Minden párt minden választókerületben jelöltet állít, és a választók egyéni jelöltek helyett egy pártot választanak a szavazólapon. A parlamenti mandátumokat a kapott szavazatok százalékos aránya szerint osztják el a pártok között. Ha egy párt országosan a szavazatok legalább 7 százalékát szerzi meg, akkor bejuthat a parlamentbe.
Törökországban kétfordulós elnökválasztási rendszer működik. Az első fordulóban, ha egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 50%-át, második fordulót tartanak az első két jelölt között.
Az elnököt öt évre választják, és legfeljebb két ciklusra töltheti be.
Törökországban a szavazati korhatár 18 év. A választásokat a Legfelsőbb Választási Tanács, a szabad és tisztességes választások biztosításáért felelős független testület bonyolítja le.
Elnökválasztás
A törökországi elnökválasztás az ország választási rendszerének egyik aspektusa. Az ötévente sorra kerülő választás általános választójog alapján történik.
Ha egyik jelölt sem kapja meg a többséget, második szavazási fordulót tartanak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között.
Ha a törökországi elnökválasztás második fordulójára kerül sor, és az egyik jelölt nem tud részt venni a szavazáson, akkor is megtörténik a második forduló, és a beérkezett szavazatok sorrendjében az első fordulóból választanak ki egy pótjelöltet.
Ha csak egy jelölt marad a második fordulóban, akkor azt népszavazásként tartják meg. A jelöltnek az érvényes szavazatok abszolút többségét kell megszereznie ahhoz, hogy elnökké váljon.
Ha a jelölt nem szerzi meg az érvényes szavazatok többségét, akkor ismét csak az elnökválasztást tartják, és új jelölteket állítanak.
Ki indulhat a törökországi elnökválasztáson
Az elnökválasztáson mindenki indulhat, aki elmúlt 40 éves és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A jelöltnek török állampolgárnak kell lennie, és nem tölthet be más politikai tisztséget, amíg az elnökségért indul.
Törökországban az elnökválasztást általános választójog alapján tartják, ahol a választók közvetlenül szavaznak az elnökre.
parlamenti választás
Az országgyűlési választások ötévente, arányos képviseleti rendszer szerint, egy szakaszban zajlanak.
Törökországban a politikai pártokról szóló törvény 7%-os küszöböt ír elő a politikai pártok számára, hogy bejussanak a parlamentbe.
Ki lehet jelölt az országgyűlési választáson
- Legyen 18 évesnél idősebb
- Mivel a Török Köztársaság állampolgára
- Legalább általános iskolai végzettségű
- Katonai szolgálatot teljesíteni
- Ne tiltsák el a közfeladatoktól
- Összesen 1 évnél hosszabb szabadságvesztésre nem ítélték.
- Gondatlanságból elkövetett bűncselekmények miatt semmilyen módon nem szabad börtönbe zárni, még 1 évnél rövidebb időre sem
- Nem követtek el olyan bűncselekményeket, mint például államtitkok felfedése, anarchiás cselekményekben való részvétel vagy ideológiai tevékenységekben való részvétel
- Nem követett el gyalázatos bűncselekményeket
Jelöltek lehetnek tisztek vagy köztisztviselők
Egyes köztisztviselőknek le kell mondaniuk tisztségükről, hogy országgyűlési képviselőjelölt lehessenek, és ezt követően részt vehessenek a parlamenti választásokon. Azok a köztisztviselők, akiknek le kell mondaniuk tisztségükről ahhoz, hogy parlamenti jelöltek lehessenek:
- A Felsőoktatási Tanács (YÖK) tagjai
- Bírák és ügyészek
- A felsőbíróság tagjai
- Felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók
- A Rádió és Televízió Legfelsőbb Tanácsának (RTÜK) tagjai
- Közintézményekben, szervezetekben közalkalmazottként dolgozó személyek
- Egyéb közalkalmazottak, akik szolgáltatásaikat tekintve nem munkavállalók közintézményekben és -szervezetekben
- Közintézményekben dolgozó szerződéses alkalmazottak
- A 657. sz. közalkalmazotti törvény 4/C. §-a hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak
- Polgármesterként tevékenykedik
- Tisztek és altisztek
- Politikai pártokban a tartományi és kerületi végrehajtó testületek elnökeként vagy tagjaként szolgáló személyek
- városi tanács tagjai
- A tartományi tanács tagjai
Többszörös helyi választás
Törökország állampolgárainak lehetőségük van ötévente részt venni a helyi választásokon, hogy megválasszák helyi adminisztrátoraikat. A választások során a választók 30 nagyvárosi körzetben, 51 tartományban, 922 megyében, 32 105 városrészben és 18 306 faluban választanak majd.
Ki lehet jelölt az önkormányzati választáson
Ahhoz, hogy Törökországban polgármester lehessen, nincs oktatási követelmény. Az egyetlen feltétel az, hogy a Török Köztársaság állampolgárának kell lennie.
Ahhoz, hogy valaki polgármester legyen, jelöltként részt kell vennie a helyhatósági választásokon, és meg kell szereznie a szavazatok többségét. A polgármesteri tisztségért független jelöltként is indulhat, anélkül, hogy bármilyen politikai párthoz tartozna.
A polgármesteri tisztség betöltésére azonban nem jogosultak azok, akiket a törvény konkrét cikkelyei miatt eltávolítottak.
Ezen túlmenően, akit legalább hat hónapos szabadságvesztésre vagy súlyos szabadságvesztésre ítéltek, nem tölthet be polgármesteri tisztséget.
Végül, azok a személyek, akik olyan bűncselekményt követtek el, mint csalás, vesztegetés vagy lopás, szintén nem tölthetnek be polgármesteri tisztséget.
Hány fordulós lehet a török választás
Együtt tartják az elnök- és a parlamenti választást Törökországban. A választási folyamat több fordulóból is állhat.
Az első fordulóban az elnökjelöltnek a szavazatok több mint 50%-át kell megszereznie ahhoz, hogy a választást megnyerje. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a többséget, második fordulóra kerül sor, és a két legtöbb szavazatot kapott jelölt fej-fej mellett verseng.
Ugyanez vonatkozik a parlamenti választásokra is, ahol a legtöbb szavazatot kapott párt vagy koalíció nyer. A rendszer arányos képviseleti alapon működik.
Ki szavazhat
Minden 18. életévét betöltött török állampolgárnak joga van szavazni, nemre, etnikai hovatartozásra vagy vallásra való tekintet nélkül.
Ha Ön külföldön élő török állampolgár, szavazatát a török nagykövetségeken vagy konzulátusokon is leadhatja.
Ezenkívül érvényes személyazonosító okmányt, például személyi igazolványt vagy útlevelet kell bemutatnia a szavazókörben.
A török választási rendszer biztosítja, hogy minden választójogosult szabad és tisztességes módon gyakorolhassa szavazati jogát.
A Legfelsőbb Választási Bizottság (YSK) a szavazólapokhoz megfelelő sablont biztosít a látássérült választópolgárok számára.
Azok a személyek, akik nem török állampolgárok, ideértve a külföldieket, a Turkuaz kártyával, a Mavi kártyával rendelkezőket, a menekülteket és mindenkit, aki nem rendelkezik török állampolgársággal, nem szavazhatnak semmilyen típusú választáson Törökországban, és semmilyen formában nem szavazhatnak. választások Törökországban.
Hova mennek az emberek szavazni
A törökországi választásokon való részvételhez a szavazásra jogosultaknak a kijelölt városrészükben vagy területükön található szavazóközpontokba kell menniük.
A szavazóhelyiség címét a szavazásra jogosultakkal a szavazás napja előtt különféle eszközökön, így televíziós és rádiós közleményeken, plakátokon és közösségi oldalakon közlik.
A szavazásra jogosultaknak személyazonosság igazolására nemzeti igazolványukat vagy útlevelüket kell magukkal vinniük a szavazóközpontokba.
Érkezésükkor a kijelölt szavazófülkébe irányítják őket, ahol titkosan leadják szavazatukat.
A szavazólapok leadása után a választókat arra biztatjuk, hogy maradjanak és figyeljék a szavazatszámlálás folyamatát, amely a politikai pártok képviselőinek és a különböző civil társadalmi szervezetek megfigyelőinek jelenlétében zajlik.
Ki ellenőrzi a török választásokat
Törökországban a választásokat a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) ellenőrzi. A tanács egy félig autonóm testület, amely az ország összes választási folyamatának megszervezéséért, felügyeletéért és ellenőrzéséért felelős.
A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) egy vegyes legfelsőbb bírói testület a Török Köztársaságban, amely a Semmítőszék és az Államtanács tagjaiból áll. Az YSK irányítja és felügyeli a törökországi általános választásokat, valamint igazságügyi felügyeletet biztosít a választási eljárásokhoz
A tanács független, és jogában áll végleges döntést hozni minden választással kapcsolatos kérdésben, beleértve a szavazatszámlálás érvényességét és a választási folyamattal kapcsolatos esetleges kérdéseket is. Röviden, az YSK létfontosságú szerepet játszik abban, hogy a török választási rendszer átlátható, szabad és tisztességes maradjon.
Hogyan működik a szavazatszámlálási folyamat
Törökországban az általános és helyi választások szavazatszámlálási folyamatát a Legfelsőbb Választási Tanács felügyeli. Az urnák bezárása után az urnákat kézzel számolják meg.
Az eredményeket egy összesítő lapon rögzítik, és a szavazóhelyiségen kívül nyilvános ellenőrzés céljából kifüggesztik. A választás hivatalos eredményét a Legfelsőbb Választási Tanács hirdeti ki a helyi választótestületek által benyújtott szavazatok alapján. Ez a folyamat biztosítja, hogy a választási eredmények átláthatóak, pontosak, és minden manipulációtól vagy csalástól mentesek legyenek.
